szerzői honlapja

Életrajz

Tasnádi-István-3-HPGy
Fotó: Horváth Péter Gyula

Tasnádi István József Attila- és Balázs Béla-díjas drámaíró. 1992-től publikál rendszeresen. Verseit, kritikáit szinte valamennyi jelentős irodalmi- és színházi folyóirat közölte. 1993-ban jelent meg Walter Egon válogatott búcsúlevelei című verseskötete (Orpheusz Kiadó).

1997-ben végzett színháztörténészként a Pannon Egyetemen, Veszprémben. 1996-ban a Bárka Színház alapító tagja, 1996-tól 2001-ig dramaturgja. 2001-től 2007-ig a Krétakör Színház rezidens drámaírója. 2009-ben színházi rendezőként is debütál (rendezései: Fédra fitnesz, Kupidó, Paravarieté, Tapasztalt asszony). 2016-ban rendezte első tévéfilmjét a Memo című színdarabjából – ez a film elnyerte a legjobb európai tévéfilmnek járó díjat a Prix Europe fesztiválon 2017-ben.

2012-től a Kossuth Rádió Időfutár című ifjúsági sorozatának vezető írója, mely később több kötetben a Tilos az Á kiadó gondozásában jelenik meg.

Ugyancsak 2012-től Az HBO Terápia című sorozatának, 2015-től pedig az Aranyélet című sorozatának vezető írója.

Több gyerek- és bábdarab szerzője. 36 színművének és színpadi adaptációjának eddig 88 bemutatója volt magyar színpadokon, de műveit játszották az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban, Litvániában, Luxemburgban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, Svájcban, Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában is. Műveiből német, lengyel, cseh, szlovák, román és bolgár nyelvű előadások is születtek. Két kötete jelent meg francia nyelven. Darabjai ezen kívül még angol, olasz, lengyel és bolgár nyelvű antológiákban jelentek meg.

Díjai:

  • 1992 Mozgó Világ költészeti nívódíja
  • 1993-ban, majd 1995-ben első díj az Egyetemi Színpad drámapályázatán
  • 1995 “Az év színikritikusa” díj
  • 1997 Szép Ernő-díj
  • 1998 Örkény István ösztöndíj
  • 1999 Színikritikusok díja, Legjobb új magyar dráma kategóriában: Közellenség
  • 2002: a Filmszemle diákzsűrijének díja a legjobb forgatókönyvért (Citromfej)
  • 2007 József Attila-díj
  • 2007 Színikritikusok díja, Legjobb új magyar dráma kategóriában: Finito
  • 2005-2006-2007 Katona József alkotói díj
  • 2009: A Színikritikusok Díja a Legjobb független előadásért (Fédra Fitnesz)
  • 2011: A Színikritikusok Díja a Legjobb ifjúsági előadásért (Cyber Cyrano)
  • 2012: IBBY az Év Gyerekkönyve Díj (A kőmajmok háza)
  • 2017: Magyar Filmdíj a legjobb forgatókönyvért (MEMO)
  • 2017: Prix Europa, a legjobb európai tévéfilm díja (MEMO)
  • 2018: Balázs Béla-díj

„1970-ben születtem Budapesten, azon belül Angyalföldön, egy tízemeletes panelházban. Nem akartam megtanulni írni és olvasni, mert azt gondoltam, hogy egy vátesz költő számára az felesleges. Tanítóim, akik szinte kivétel nélkül mind igen makacs nők voltak, nagy nehezen meggyőztek ennek ellenkezőjéről. Csak a gimnáziumban tanultam meg valamennyire helyesen írni, bár még az egyetem alatt is, mikor elkezdtem színikritikusként dolgozni, sűrűn be voltak pirosozva a korrektúrák.

Zsenitudatomtól az 1990-es évek elején vettem fájdalmas búcsút, amikor megjelent első verseskötetem, és azt kellett tapasztalnom, hogy nem fordul ki tőle sarkaiból a világ. Egy különösen eseménytelen könyvheti dedikálás után vérig sértve megfogadtam, hogy nem írok több verset, hisz úgysem olvassák. Inkább színházzal kezdtem foglalkozni abban reménykedve, hogy a színpadi szövegek talán könnyebben eljutnak az emberekhez. Nem kellett csalódnom, úgyhogy azóta is főleg színházaknak dolgozom.

1996-ban barátaimmal megalapítottuk a Bárka Színházat, aminek dramaturgja voltam 2001-ig. Azután a Krétakör Színházhoz csatlakoztam, és velük hoztam létre előadásokat, egészen a társulat megszünéséig. Azóta szabadúszó író vagyok. Néha megrendezem a saját színdarabjaimat. Néhány éve filmeket kezdtem írni és filmsorozatokat a HBO-nak, az Aranyéletet és a Terápiát. Tavalyelőtt rendeztem egy tévéfilmet, a MEMÓ-t, ami azóta is a szívem csücske. Jelenleg a doktori értekezésemmel bíbelődöm a Színház- és Fimművészeti Egyetemen, ahol évek óta tanítok műelemzést és dramaturgiát.

Amióta megszülettek a gyerekeim, írok meséket és ifjúsági történeteket is. Ezek közül a legszemélyesebb a Kőmajmok háza, a legnépszerűbb pedig a rádiójátékból lett regényfolyam, amit szerzőtársaimmal immár öt éve hömpölygetünk, az Időfutár.

Néha az az érzésem, hogy túl sok mindent csinálok. Ez a honlap talán segít rendet vágni, struktúrálni, átláthatóvá tenni huszonöt év munkáját. Köszönet a Tilos az Á Kiadónak, hogy partnereim és támogatóim ebben!”



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.